Egy monopólium terméke iránti piaci inverz keresleti függvény p(q) = 31 - 8q, a monopólium átlagos változó költség függvénye AVC(q) = 8. A monopólium állandó költsége 13. Határozza meg a monopólium termékének árát!
p(q)=31-8q        AVC(q)=8     Fc=13      p=?

R=p*q=(31-8q)*q=31q-8q²   MR=R’ =(31q-8q² )’=31-16q    
Vc=AVC*q= 8q
Mc=Vc’ = (8q)’=8   MR=Mc --> 31-16q=8   tehát -16q=-23 vagyis q=1,4375
p(q)=31-8q=31-8*1,4375= 19,5         p=19,5

 

Frédi hasznossági függvénye U(k,b) = 2kb, ahol k a krumpliból fogyasztott mennyiséget, b pedig a bab mennyiségét jelöli. A 42 krumpli és 36 bab kosáron átmenő közömbösségi görbéjének egy másik pontjában 28 krumplit fogyaszt. Mennyi babot fogyaszt ebben a másik pontban?

U(k,b)=2*k*b          k=42    b=36   U(42,36)=2*42*36 =3024
                                                       U(28,b)=2*28*b=3024
                                                       --> 3024=56b --> b=54

Egy versenyző vállalat rövid távon egy állandó és egy változó tényező felhasználásával termel. A rövid távú termelési függvény q = 162x - 4x², ahol x jelöli a változó inputból felhasznált mennyiséget. A termék ára 8, a változó input ára 42. A változó tényező hány egységét használja fel rövid távon a profitmaximalizáló vállalat?
q=162x-4x²     p=8      w=42
π=p*q-w*x=8*(162x-4x²)-42x=1296x-32x²-42x=1254x-32x²                    1254-64x=0 -64x=-1254                                                                                                                                      x=19,59

Csongor határköltség függvénye: MC(q) = 2q + 8, állandó költsége 9 Számítsa ki Csongor teljes költségét, ha a kibocsátása 4!
MC(q) = 2q + 8        Fc=9          q=4
Vc’=Mc à Vc= 1q²+8q --> Vc= 1*4²+8*4=16+32=48
Tc=Vc+Fc=57

Az alma inverz keresleti függvénye p = 252 - 12q, ahol p egy kilogram alma ára, q az alma mennyisége kilogrammban. Számítsa ki az alma keresletének árrugalmasságát, ha ára p = 298. Válaszát két tizedesjegy pontossággal adja meg!
p=252-12q     p=298
p=252-12q --> q=12q=252-p --> q=(252-p)/12  q=21-1/12p          -1/12*p=-1/12*298=-24,83
                                                      (252-p)/12= (252-298)/12 =-3,83   
E=-24,83/-3,83=6,48             

Károly csak almát és banánt fogyaszt. Hasznossági függvénye U(x_A,x_B) = 7x_A²x_B³, ahol x_A jelöli az alma és x_B a banán mennyiségét kilogrammban. A banán ára 27 kilogrammonként. A hasznosságát maximalizáló Károly 40 kiló almát és 3 kiló banánt fogyaszt. Mekkora az alma ára? (Válaszát kerekítse egészre!)

U(x_A,x_B) = 7x_A²x_B³        Pb=27               40 kg alma      3 kg banán
Mua=7*2Xa¹*Xb³    Mub=7*Xa²*3xb²
Mua/Mub=Pa/Pb      -->  7*2*3/7*3*40=Pa/27   --> 42/840=Pa/27 --> 0,05=Pa/27   Pa=27*0,05=1,35

 

A paradicsom piaci keresleti függvénye D(P) = 267 - 7P.
A piaci kínálati függvény S(P) = - 45 + 27P.
Számítsa ki a (nettó) fogyasztói többletet az egyensúlyban! Válaszát egészre kerekítve adja meg!
D(P) = 267 - 7P       S(P) = - 45 + 27P    D(P)=S(P)  tehát 267-7P=-45+27P     P=9,17
D(P)=267-7*9,17=202,77       D(P)= 267-7P --> 267-7P=0  P=38,14
NFT=202,77*(38,14-9,17) és az egész osztva 2-vel   NFT=2937.13

Egy jószág piaci inverz keresleti függvénye p(q) = 110 - q/4. A keresleti függvény

Válasszon ki egyet:

q(p) = 110 - p/4

 

Dávid számára a Coke és a Pepsi tökéletes helyettesítők. Közömbösségi görbéinek meredeksége -1. Dávid tegnap 2 doboz Coke-ot és 20 doboz Pepsit vásárolt. (A dobozok egyforma méretűek.)

Válasszon ki egyet:

a. A Coke és a Pepsi ugyanannyiba kerül. (mert tökéletes helyettesítők, így mindegy, hogy melyikből mennyit vesz)

A paradicsom piaci keresleti függvénye D(P) = 910 - 10P.
A piaci kínálati függvény S(P) = - 23 + 78P.
A kormányzat a paradicsom termelésére 20 forintos mennyiségi adót vet ki.
Határozza meg a fogyasztók által az egyensúlyban fizetett árat!

Számolás:
D(P)=910-10P
S(P)=-23+78P   Adó:t=20 Hogy rohadna meg!
P(d)=P(s)+t=P(s)+20   D(Pd)=S(Ps)   
P(d)=P(s)+20  910-10P=-23+78P(s)       910-10*(P(s)+20)=-23+78P(s)
                                                                 910-10P(s)-200=-23+78P(s)
                                                                 710-10P(s)=-23+78P(s)
                                                                  733=88P(s)   P(s)=8,33  P(d)=P(s)+20=28,33
Q=D(Pd)=S(Ps)  Q=910-10*28,33=626,74    626,74 az egyensúlyi ár.

 

Béla és Klára csak x és y jószágot fogyaszt. Béla hasznossági függvénye U(x,y)=29xy. Bélának 12 egységnyi x jószága és 6 egységnyi y jószága van.Klára hasznossági függvénye U(x,y)=5x+2y. Klárának 8 egységnyi x jószága és 13 egységnyi y jószága van.

Válasszon ki egyet:

Számolása:
B: U(x,y)=29xy    (12,6)  29*12*6=2088 Béla számaival 
                                       29*8*13=3016 Klára számaival
K: U(x,y)=5x+2y (8,13)      5*12+2*6=72 Béla számaival
                                          5*8+2*13=66 Klára számaival

Megoldás: Mindketten a másik kosarát preferálják a sajátjukkal szemben.

 

Zsuzsa preferenciáit az U(x,y) = 6x + 2y hasznossági függvény írja le. Jelenleg 19 egységnyi x jószágot és 7 egységnyi y jószágot fogyaszt.

Mennyi y jószágot kell fogyasztania, ha az x-ből fogyasztott mennyiség 12-re csökken és az új helyzetben fogyasztott kosár közömbös számára az előző kosárral?

Számolás:
Zsuzsa U(x,y)=6x+2y  (19,7) jelenleg, később (12,y)
                         6*19+2*7=6*12+2*y
                         128=72+2y --> y=28

Károly csak almát és banánt fogyaszt. Hasznossági függvénye U(x_A,x_B) = 5x_A³x_B², ahol x_A jelöli az alma és x_B a banán mennyiségét kilogrammban. Károly jövedelme 518, az alma ára 10, a banáné 12 kilogrammonként. Hány kiló almát fogyaszt a hasznosságát maximalizáló Károly? (Válaszát kerekítse egészre!)
Számolás:
Károly  U(x_A,x_B) = 5x_A³x_B²    y=518   Pa=10  Pb=12   Xa=?

Mua/Mub=5*3*Xb/5*2*Xa=15Xb/10Xa  15Xb/10Xa=10/12  à180Xb=100Xa  --> Xb=100/180Xa=10/18Xa= 5/9Xa   y=10Xa+12Xb  y=10*Xa+12*5/9Xa
y=10Xa+60/9Xa=10Xa+6,67Xa=16,67Xa  tudjuk, hogy y=518 tehát 518=16,67Xa Xa=31,07

Cili számára az 1. és a 2. jószág egymást tökéletesen helyettesíti: az 1. jószág egy egységét a 2. jószág kettő egysége helyettesíti. Az 1. jószág árát p₁, a 2. jószág árát p₂, a jövedelmet m jelöli.

Döntse el, hogy az 1. és a 2. jószág keresleti függvényének levezetéséhez az alábbi két módszer és a válaszokban szereplő módszerek közül melyiket kell követni!

Tökéletes kiegészítők:
Meg kell oldani az x₁ = x₂ és p₁x₁ + p₂x₂ = m egyenletekből álló egyenletrendszert.

Tökéletes helyettesítők: Figyelembe kell venni, hogy csak az olcsóbbra költ.

Cobb-Douglas: Mu1/Mu2=P1/P2

 

Jelölje be az alábbiak közül az IGAZ állításokat!

Válasszon ki egyet vagy többet:

Inferior jószág Engel-görbéje nem lehet emelkedő.

Ha két jószág egymás tökéletes helyettesítője, akkor az egyik árának emelkedésekor a másik keresett mennyisége nem csökkenhet

 

Azoknál a kibocsátási szinteknél, amelyeknél az átlagköltség növekvő

Válasszon ki egyet:

 a határköltség és az átlagosváltozó költség biztosan növekvő.

 

Egy versenyző vállalat a rövid távú profitját maximalizáló mennyiséget termel. A vállalat határköltség görbéje U-alakú.
Az alábbi állítások közül melyek teljesülnek biztosan a vállalat által választott output mennyiségre?

Válasszon ki egyet vagy többet:

b. A határköltséggörbe biztosan emelkedő.

c. A határköltség biztosan nem kisebb, mint az átlagos változó költség.

d. A termék ára biztosan nem kisebb, mint az átlagos változó költség.

e. A termék ára biztosan egyenlő a határköltséggel.

 

Jelölje meg az IGAZ állításokat! Válasszon ki egyet vagy többet:

c. Csökkenő mérethozadékú termelési függvény esetén ha valamennyi input mennyiségét megkétszerezzük, akkor a termelt mennyiség az eredeti kevesebb mint kétszerese lesz.

 

Hasonlítsa össze a Stackelberg-egyensúlyt a versenyzői egyensúllyal! Tételezze fel, hogy a két esetben a piaci keresleti függvény megegyezik és a vállalatok határköltsége konstans és egyenlő!

Válasszon ki egyet:

c. A termelői többlet nagyobb, de a kibocsátás kisebb a Stackelberg-egyensúlyban.

 

Hasonlítsa össze a Bertrand-egyensúlyt a versenyzői egyensúllyal! Tételezze fel, hogy a két esetben a piaci keresleti függvény megegyezik és a vállalatok határköltsége konstans és egyenlő!

Válasszon ki egyet:

d. A termelői többlet és a kibocsátás is megegyezik a két esetben.

 

Egy monopólium terméke iránti piaci inverz keresleti függvény p(q) = 31 - 8q, a monopólium változó költség függvénye VC(q) = 8q. A monopólium állandó költsége 13. Határozza meg a monopólium termékének árát!  Megoldás=20
Számolás: p(q)=31-8q    Vc(q)=8q     p=?        Fc=13   
Mc=Vc’  Mc=8    R=p*q=(31-8q)*q= 31q-8q²  MR=R’ -->31-16q         MR=MC tehát 31-16q=8
 kiszámoljuk hogy a q=1,4375 ez után behelyettesítünk p(q)-be, 31-8*1,4375=19,5

 

Egy termék iránti piaci inverz keresleti függvény p(q) = 55 - 1q. A terméket két vállalat termeli, melyek Stackelberg-duopóliumot alkotnak. Mindkét vállalat határköltsége konstans 39. Mindkét vállalat állandó költsége 0. Számítsa ki a vezető vállalat egyensúlyi kibocsátását! Válaszát kerekítse egészre! Megoldás=8
Számolás:
p(q)55-1q  MC=39   FC=0    p(q)=MC  tehát 55-1q=39 -->16=q de két vállalat van, ezért osztom kettővel, így q=8

Bálint változóköltség-függvénye: VC(q) = 1q² + 17q. Állandó költsége 1 forint. Termékének ára 78 forint. Bálint profitmaximalizáló tökéletesen versenyző termelője a termékének. Mekkora termékmennyiséget visz Bálint a piacra?
Válaszát kerekítse egészre!Megoldás=30
VC(q) = 1q² + 17q   Fc=1   p=78  q=?  
Mc=Vc’ Vc’=(1q²+17q)’=2q+17 --> MC=2q+17 
p=MC  78=2q+17    q=30,5

Egy versenyző iparágban 98 számú vállalat határköltség függvénye MC₁ = 1q₁ + 6. A terméket 48 másik vállalat MC₂ = 4q₂ + 9 határköltség mellett termeli. Mekkora az iparági kibocsátás, ha a termék ára 20? Válaszát egészre kerekítse! Megoldás=1504
Számolás:
98 db  MC=1q+6
48 db  MC=4q+9   p=20       MC=p   1q+6=20  -->14     és 4q+9=20  --> 2,75
és akkor 98*14 + 48*2,75=1504

Egy vállalat egy egyenlőtermék-görbéjének egyik pontjáról ugyanennek az egyenlőtermék-görbének egy másik pontjára vált. Az alábbiak közül melyik változásról BIZTOS, hogy NEM következik be?

Válasszon ki egyet:

b. Változik a kibocsátás szintje.

 

Ha a monopólium olyan mennyiséget visz a piacra, amelynél a határbevétele, a határköltsége és az átlagköltsége egyenlő, akkor a profitja

Válasszon ki egyet:

a. pozitív.

 

 

 

 

 

 

Egy monopólium terméke iránti piaci kereslet árrugalmassága 100 egységni termék eladása esetén -2. Válasszon ki egyet vagy többet:
Ha a vállalat növeli a kibocsátását, akkor a bevétele növekszik.
Ha a vállalat csökkenti a kibocsátását, akkor a bevétele csökken.

 

Egy versenyző vállalat a rövid távú profitját maximalizáló mennyiséget termel. A vállalat határköltség görbéje U alakú. Melyek teljesülnek az alábbiak közül a választott output mennyiségre.?
A határköltség biztosan nem kisebb, mint az átlagos változó költség.
A termék ára biztosan egyenlő a határköltséggel.
A határköltség görbe biztosan emelkedő.
A termék ára biztosan nem kisebb, mint az átlagos változó költség.

 

Egy fogyasztó két jószágot fogyaszt. Ha mindkét jószág ára megduplázódik a jövedelem változatlansága mellett, akkor
A költségvetési egyenes mindkét tengelymetszete az eredeti felére csökken.
A költségvetési egyenes vízszintes tengelymetszete a korábbi fele lesz.
A költségvetési egyenes meredeksége nem változik.

 

Összejátszás:Kartell
Összejátszás esetén    Mennyiségi verseny:Stackelberg; Árverseny: árvezérlés
Nincs Összejátszás:       Mennyiségi verseny: Cournot;      Árverseny: Bertrand

Egy monopólium 100 egységnyi terméket 40 forintos határköltség mellett tudna megtermelni. Ekkor határbevétele 30 lenne.
Ha a vállalat növeli kibocsátását, akkor a bevétele kevésbé (kevesebb forinttal) növekedne, mint a költsége, ezért a profitja csökkenne..

Jelölje meg az IGAZ állításokat!
Csökkenő mérethozadékú termelési függvény esetén ha valamennyi input mennyiségét megkétszerezzük, akkor a termelt mennyiség az eredeti kevesebb mint kétszerese lesz..

 

 

Az ábrán két folytonos vonal képében két különböző hasznossági szinthez tartozó közömbösségi görbét lát. A tengelymetszetekről azt tudjuk, hogy C értéke háromszorosa B értékének. Továbbá szaggatott vonallal látja a fogyasztó költségvetési egyenesét.

 

A fogyasztó optimális választása D jószágksár
Az E jószágkosár nem vásárolható meg
Tökéletes helyettesítők

 

 

 

Az ábrán egy tökéletesen versenyző vállalat költséggörbéit látja. Párosítsa össze az ábrán látható betűjeleket a megadott fogalmakkal, állításokkal!

 

 

E – Határköltséggörbe, F – Átlagköltség görbe, B – Ezen ár esetén a vállalat biztosan veszteséges.

 

 Azoknál a kibocsátási szinteknél, ahol az átlagos változó költség növekvő vagy csökkenő - függvények ábrázolása

 Azoknál a kibocsátási szinteknél, ahol a határköltség növekvő vagy csökkenő - függvények ábrázolása

 Azoknál a kibocsátási szinteknél ahol az átlagköltség növekvő vagy csökkenő - függvény ábrázolása

 

 

 

 

 

Oldal: Mikroökonómia
Műszaki manager levelező csoport - © 2008 - 2024 - levelmumen.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat